Látássérült életkor,


A WHO októberében a hivatalos honlapján közreadott egy cikket, mely szerint a világon 2,2 milliárdra tehető azon emberek száma, akik valamilyen szintű látásveszteségben szenvednek. Ebből kb. Fontos tudni azonban, hogy a fogyatékosságra vonatkozó adatok megadása önkéntes.

Az utolsó, ben lefolytatott teljes körű népszámlálás óta eltelt időszakról csupán megközelítő adatokkal tud szolgálni a KSH a fogyatékossággal élők számának tekintetében az őket, valamint a tartósan beteg személyeket támogató és nyilvántartó hivatalok információi alapján. A es statisztikák adatai alapján a vizsgált népességcsoport létszáma jelentősen kevesebb, mint a ben lezajlott népszámlálás során felmért fő fogyatékossággal élők összesenilletve fő látássérült gyengénlátó, egyik szemére vak, vak.

látássérült életkor href="http://unopizza.hu/6527-hyperopia-hny-dioptrit.php">Hyperopia hány dioptriát azon értelmiségi férfiak voltak, akik az I. Eleinte főleg a fővárosban fejtette ki tevékenységét a szövetség, majd idővel a megyei szinteken létrejött szervezetekkel együttesen országos szövetséggé alakult.

A megyei szinten létrejött szervezetek a es évek elején alakultak önálló egyesületekké, így ma az országos szerv jogi személyiségű tagjai. A szövetség az érdekvédelmi tevékenység mellett, melynek eredményei többek között az utazási kedvezményekben, a védett munkahelyek megalakulásában vagy épp a látássérülteknek jobban kedvező munkaügyi szabályozásokban öltenek testet, még számos területen foglalkozik tagjaival.

Az egyesület saját kórussal Homérosz Kórusfolyóirattal Vakok Világakönyvtárral Louis Braille-könyvtár, Bodor Tibor Hangoskönyvtára és nyomdával is rendelkezik, emellett többek közt képzésekkel, sportkörökkel, tanfolyamokkal, vakvezetőkutya-képzéssel, segédeszközbolttal és jogsegélyszolgálattal is támogatja tagjait.

Jelenleg a tagok száma fő, köztük gyermek és időskorú egyaránt megtalálható, többségük 50 év feletti. Tevékenységei közé tartozik a segédeszközök bemutatása, 100% -os látásjavulás megsegítése, a Vakok Állami Intézetének munkatársai segítségével látássérült életkor rehabilitációs célú foglalkozások tartása, szintén látássérült szakember vezette csoportterápia által pszichológiai megsegítés, illetve az érdekképviseleti feladatok ellátása mellett különféle szabadidős programokat, klubokat szervez a tagok számára.

Az egyesületen belül működik egy 80 fős gyöngyösi csoport, mely önálló közösséget alkot. Az ápolást-gondozást nyújtó intézményegység mellett az intézet része az Elemi Rehabilitációs Centrum ERCmely többek közt az optikai segédeszközökkel támogatott olvasás mellett a tapintható írás-olvasás elsajátítását is lehetővé teszi.

Igény szerint informatikai tanfolyamot, foglalkozásrehabilitációs tanácsadásokat is biztosít. Fehér Bot Alapítvány: A debreceni székhelyű szervezet elsősorban látássérült vak, gyengénlátó emberek, illetőleg más fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának, esélyegyenlőségének elősegítését, valamint lakóhelyi rehabilitációjának és művelődésének támogatását tűzte ki céljául.

Ki-Látás Közhasznú Alapítvány: ben jött létre felnőtt látássérült személyek önálló életvitelének kialakítása, a társadalomba való beilleszkedésének és sikeres munkába állásának megsegítése céljából.

IRATKOZZON FEL az MVGYOSZ HÍRLEVELÉRE

Tevékenységét a Dél-dunántúli régióban fejti ki. Informatika a Látássérültekért Alapítvány INFOALAP : Az MVGYOSZ alapította ben azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő látássérült embereket a szükséges segédeszköz-szoftverekkel ellátott, korszerű számítógépes rendszerekhez juttassa, az informatikai eszközök révén támogassa az érintettek sikeres részvételét az oktatásban és a munkaerőpiacon, illetve segítse a kulturálódást, szabadidős kikapcsolódást. Siketvakok Országos Egyesülete SVOE : Az egyesület célja a siketvak személyek felkutatása, életminőségük vizsgálata, az érintett gyermekek és felnőttek érdekképviselete, emellett személyi segítést, tolmácsolást, személyi kísérést, valamint rehabilitációs látássérült életkor biztosít.

Az alábbiakban a látássérültek által alkalmazott módokat kívánom röviden ismertetni. Tapintható írásrendszerek A tapintható írásról a legtöbb ember a Braille-írásra asszociál, pedig a történelem során számos kísérlet született az írás tapinthatóvá tételének érdekében. Mindegyik lényege, hogy a szöveg a hordozóanyag felületéből kidomborodva a taktilis úton érzékelhetővé váljon. Megkülönböztetünk vonalrendszerű és pontrendszerű tapintható írásokat, valamint az egyéb írásrendszereket.

látássérült életkor

A vonalrendszerű írások alapját a vonalelemek képzik, a latin betűkből indulnak ki. Emiatt a látók számára könnyebben olvashatók, viszont a látássérültek számára kevésbé alkalmas, mert nem alkalmazkodnak a taktilis észlelés sajátosságaihoz.

Látássérült életkor pontrendszerű írások — eltérve a latin karakterek alapjaitól: pontok strukturált rendszerei — a látók számára kevésbé értelmezhető a kódrendszer ismerete nélkül.

A látássérültek számára viszont alkalmasabb, hiszen a taktilis észlelés sajátosságaihoz igazítva szerkesztették meg ezeket. Valentin Haüy pedig — aki a világon elsőként Párizsban szervezte meg a vakok számára kialakított iskolát ben — latinbetűs könyveket adott ki dombornyomással, fekete betűkkel, így téve olvashatóvá azokat a vakok és a látok számára egyaránt. Ezek közül a William Moon által ben bemutatott Moon-írásrendszer az, melyet az angolszász országokban ma is előszeretettel alkalmaznak, főként Nagy-Brittaniában közkedvelt.

Az írás kilenc alapkarakterből építi látássérült életkor az angol ábécé 26 betűjét. Időskorban látásukat vesztett, vagy taktilis, motoros problémákkal küzdő személyek számára a szakemberek szerint különösen ajánlott, egyszerű, logikus felépítése, a karakterek jó megkülönböztethetősége és megjegyezhetősége miatt.

A rendszer alapját Charles Barbier dolgozta ki körül a francia hadsereg számára. A szonográfnak elnevezett írásrendszer azonban nem lelt népszerűségre a katonák között, így Barbier ben felajánlotta a vak emberek számára is. Munkáját bemutatta a párizsi vakok intézetében, ahol a gyermekkorában megvakult Louis Braille is tanult. A pontírást elkezdték az iskolában is alkalmazni kiegészítő módszerként, ahol Braille a rendszer hibáit kijavítva három év alatt kidolgozta a róla elnevezett, ma is használatos egyszerűbb, logikusabb pontírásos rendszert.

Később kottarendszert és matematikai szimbólumrendszert is alkotott. Az írásrendszert korán alkalmazni kezdték az oktatásban, ám hivatalosan csak megalkotója halála után két évvel, ben ismerte el a francia állam.

Mihályik Szidor ban hozta el azzal a céllal, hogy bevezeti az oktatásban, de terve akkor nem sikerült. Hazánkban az írást csak ban látássérült életkor be hivatalosan Lovács József, aki egyike volt azoknak, akik megpróbálkoztak a magyar nyelv sajátosságaihoz igazítani az írást.

A számos kísérlet közül végül a minisztérium ben fogadta el a Mihalik Lajos által kidolgozott látásromlást tapasztal, melyen azóta is több apró módosítás történt. Emellett a fogak és a látás gyökerei írás szabályait több helyen hozzáigazították a Magyar helyesírási szabályzathoz.

A pontok lehetséges kidomborodásának variációiból alkotta meg Braille a különböző jeleket. Éppen ezért fontos, hogy a betűk nagysága igazodjon a mutatóujj felső ujjpercének nagyságához, azok egy érintéssel értelmezhetőek legyenek, továbbá a szóközök és sorközök távolsága is kiemelten fontos: ne legyen se túl nagy, se túl kicsi. A különböző paraméterekre pontok mérete, a pontok, a karakterek — más néven cellák —, és a sorok közti távolságok minden országnak megvan a maga szabványa, melyek között viszonylag kis eltérések mutatkoznak.

Látássérült felnőttek olvasási szokásai Heves megyében | Pedagógiai Folyóiratok

A pontírógép esetén a hat pontnak van egy-egy billentyűje, ezek együttes lenyomásával lehet kialakítani a kívánt karakter pontkombinációját.

Az írás nem maradt el a mai digitális világban sem: a vakok számára léteznek Braille-nyomtatók, -billentyűzetek, -kijelzők, Braille-íráson alapuló jegyzetelőkészülék, valamint megalkották az úgynevezett Mobil Segítőtársat MOST is, mely egy mobiltelefonhoz hasonló, néhány gombot használó kis kézi számítógép volt eredetileg, a Braille-írás segítségével létrehozott üzenet írásán és felolvasásán túl számos plusz funkcióval. Ez az alkalmazás megjeleníti a Braille-pontokat a készülék képernyőjén, melyeknek megfelelő kombinációban való megérintésével egy-egy betűt lehet beírni.

Az alkalmazásban lehet asztali és kézi módot választani, előbbinél az asztallapra letéve, a pontírógéphez hasonlatos elrendezés szerint dolgozhat a felhasználó, utóbbinál kezében tartva, képernyővel kifelé fordítva lehetséges a gépelés. Mindkét esetben vízszintesen kell tájolni a készüléket.

Látássérült életkor megjegyezni, hogy a pontok teljesen kitöltik a kijelző felületét, ezáltal az ujjak szabadon tökéletes látás 0 vagy nyújthatók, ami laza, természetes tartást biztosít, kényelmesebb gépelést téve lehetővé.

A látás romlása milyen betegségnél a vak gyermekek oktatásában alkalmazzák, de a felnőttként, főleg időskorban látásukat vesztő személyek már nehezen sajátítják el.

Vannak, akiknek a szabadságot és önállóságot, vannak, akiknek egyfajta stigmát jelent, de mindenképpen nagy erejű szimbólum mind pozitív, mind negatív értelemben.

Kapcsolódó cikkek

A kutatások igazolják, hogy ha csekély mértékben is, de van igény a pontírásra, illetve hogy befolyásolja a vak gyermekek oktatása látássérült életkor a neurológiai fejlődést is, hiszen diskolenko szemész számára adott lehetőségek közül a Látássérült életkor folyamata hasonlít leginkább a nyomtatott szövegek olvasásához, mind a feldolgozás, mind az olvasásélmény tekintetében.

Állománya ban műből, A kötetek művek számához viszonyított magas aránya abból adódik, hogy egy átlagos kötet oldalból áll ami síkírású oldalnak felel megígy egy rövidebb regény 10, egy terjedelmesebb történet akár 60 kötetet is kitehet.

A legegyszerűbbek a hagyományos kézi nagyítók, melyeknek ma már létezik digitális változata is. Utóbbiak előnye, hogy nem csupán felnagyítják a szöveget, hanem különböző beállításokat lehet rajtuk eszközölni például a nagyítás mértéke vagy a színkontraszt tekintetében.

A nagyobb terjedelmű szövegek olvasásához az olvasótévé nyújthatja a megoldást. Bár a készülék működési látássérült életkor változatlan, de a digitális technika módosulást hozott. A képet a mozgatható tálcára fektetett, síknyomatú szövegről egy fix állású kamera alkotja meg, s ez jelenik meg az olvasó monitorán. Az olvasótévék esetében a szemmozgásnak kis szerepe van, a szöveget a tálca segítségével lehet mozgatni a kamera alatt.

látássérült életkor

A monitor lehet egy külső eszköz televízió vagy számítógép-monitorilletve számos modell rendelkezik saját kijelzővel. Az új típusú digitális eszközök, a számítógéphez csatlakoztatott nagyítóeszközhöz hasonlóan számos egyedi beállítást tesznek lehetővé, a nagyítás mértékétől kezdve a színkontrasztokon keresztül a kép mentéséig vagy nyomtatásáig.

látássérült életkor

Az sem ritka, hogy egy személy látásromlását több betegség együttese okozza. Éppen ezért egy gyengénlátó számára sok esetben még megfelelően beállított segédeszközzel is megerőltető lehet hosszabb síkírású szövegek olvasása.

A saját részre történő eszközvásárlás ellenérveként szolgál továbbá az, hogy a látássérült személyek látásállapota gyakorta mutat változást, esetleg teljes vakság következik be, de egy sikeres műtét után akár javulás is beállhat. Ilyenkor a drágán beszerzett készülék használhatatlanná válhat tulajdonosa számára.

Emberi felolvasás Ha a vakoknak szánt felolvasásról beszélünk, sokaknak jut eszébe Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye.

látássérült életkor

Feltételezhető, hogy Pósalaky úr esete nem egyedülálló sem a múltban, sem pedig a jelenben. Azonban nem mindenkinek áll rendelkezésére egy felolvasó személy. E probléma megoldásához is nagy segítséget nyújt a technika fejlődése.

Egyrészt a digitális hangrögzítés sokkal egyszerűbbé vált, ma már akár egy mobiltelefon is képes jó minőségű hangfelvétel készítésére, nincs szükségünk stúdióra, másrészt az internet segítségével a felvétel könnyedén elérhetővé tehető szinte bárki számára.

Az INFOALAP által működtetett Lapról hangra szolgáltatás lényege, hogy az önkéntesek által felolvasott újságcikkeket a látássérült személyek ingyenesen elérhetik, meghallgathatják az erre kialakított honlapon.

A cél, hogy a látássérültek olyan folyóiratok tartalmait is megismerhessék, melyek csak nyomtatásban jelennek meg. A szerzői jogról szóló Ezen feltételek betartásával a felhasználónak nem szükséges sem jogdíjat fizetni, sem pedig szerzői engedélyt kérni. A jogi kritériumok biztosítása érdekében a Lapról hangra tartalmait kizárólag regisztrált, igazoltan látássérült felhasználók hallgathatják látássérült életkor.

Mint korábban szó esett róla, a Braille-írással olvasható könyvek száma korlátozott, valamint kevesek számára olvasható, a nagyítóeszközök pedig magas áraik miatt válnak majdhogynem elérhetetlenné. Így a hangoskönyvek igen fontos szerepet játszanak a látássérült személyek irodalomhoz jutásában. Az első hangoskönyvek az es években készültek el önkéntes felolvasók által, otthoni körülmények között, orsós magnó segítségével.

A szövetség ben kezdte el működtetni hangoskönyvtárát, majd az es évek elején saját stúdiót alakított ki, ahol az as évek végétől készítettek közkönyvtárak számára is kópiákat a hanganyagokról.

Folyamatos az új könyvek felolvasása, valamint befejeződött a régi állomány digitalizálása. Bodor Tibor nevét a könyvtár a színművész előtti tiszteletadásból vette fel, aki több mint könyvet olvasott fel a látássérült személyek számára.

A könyvtár állománya közel művet tesz ki, és folyamatosan bővül, köszönhetően a színészek és magánszemélyek többnyire önkéntes munkájának.

A kínálatban találhatóak hazai és külföldi klasszikus regények, kortárs látássérült életkor művei, kötelező olvasmányok, útleírások, ismeretterjesztő művek és gyermekeknek szóló könyvek is. A könyvtárból személyesen vagy online is lehet kölcsönözni. Vidéki könyvtárhasználók számára, amennyiben nem az online felületet szeretnék használni, a munkatársak postai úton juttatják el a kívánt hangfelvételt.

Az archívumot ig bővítették folyamatosan, jelenleg kizárólag CD-n férhető hozzá. Az ben életre hívott MEK online elérhető anyagai is népszerűek a látássérült személyek körében. A számukra megfelelően kialakított platform VMEK óta használható. Jelenleg hangfelvétel tölthető le a MEK-ből mp3 formátumban. Az utóbbi években a látók körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hangoskönyv, hiszen jól használható vezetés vagy épp házimunka közben, de akár kikapcsolódásként is.

A hibrid hangoskönyv megkönnyíti a szövegben való keresést, könyvjelzővel lehet ellátni egyes részeket, a meghallgatás mellett párhuzamosan a szöveg is megjeleníthető, a felhasználó szabadon dönthet arról, melyik részt kívánja elolvasni, lapoz-e, elolvassa-e a vonatkozó lábjegyzetet, saját megjegyzéseket készíthet.

Digitális technika használata Látássérült életkor modern technika és a számítógépes programok komoly segítséget nyújtanak a látássérült személyeknek az önálló tájékozódásban. Ha a gyengénlátókat vesszük figyelembe, számukra már az komoly segítséget jelenthet, hogy a digitális eszközökön személyre szabhatóak a megjelenítési beállítások ikonok, feliratok méretei, panelek, háttér és feliratok színei stb.

Emellett több úgynevezett képernyőnagyító program érhető el, melyek többnyire nem változtatják meg, csupán kinagyítják az adott kezelőfelületet, de van felolvasóprogrammal kiegészített változat is. Ezek feladata, hogy a felhasználó igényei szerint egy beszédszintetizátor segítségével felolvassák a képernyőn látható szöveges tartalmakat, ideértve az ikonok, almenük, párbeszédablakok szövegeit is.

A számos ilyen szoftver közül hazánkban leginkább az amerikai Freedom Scientific által a látás javítása módszerrel és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány által honosított, magyar nyelvű beszédszintetizátorral ellátott JAWS for Windows képernyőolvasó program terjedt el, [55] de a már említett Windows operációs rendszerbe integrált Narrátor is tökéletesen használható.

Népszerű továbbá az NVDA nevű szoftver is. A NonVisual Desktop Access NVDA egy olyan ingyenes, nyílt forráskódú képernyőolvasó program a Microsoft Windows operációs rendszerhez, melyet eredetileg két vak fiatalember fejlesztett ki Ausztráliában. Némely készülék további speciális funkciókra is képes adatok mentése, nyomtatóhoz való csatlakozás stb. Ezen segíthet az RSS-technológia, melynek lényege, hogy az adott felület tartalmát rendezetten, szöveges alapon és egységesen látássérült életkor meg a felhasználó számára.

Folyóiratok tekintetében másik akadályozó tényező, hogy nem minden orgánumnak létezik online felülete, illetve hogy annak megléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nyomtatásban megjelent cikkek online is elérhetőek. Ennek lényege, hogy a szkennerrel beolvasott dokumentumon található mintázatot szöveget vagy képet a program megvizsgálja, a látássérült életkor elrendeződése alapján pedig a képet formázható, szerkeszthető szöveggé konvertálja.

látássérült életkor

Így már bármelyik képernyőolvasó program képes azt feldolgozni, illetve lehetőség van akár Braille-nyomtatóval kinyomtatni. A DEX egy magyar fejlesztésű elektronikus könyvszerkesztő és hangoskönyv-konvertáló program, mely segítségével könnyedén és gyorsan lehet síkírású szövegeket hallhatóvá tenni.

Emellett a szoftverrel elő lehet készíteni a latin betűs szövegeket Braille-írásban való nyomtatásra is, valamint a legújabb, ben megjelent verzió már a matematikai képleteket, kifejezéseket és egyenleteket is képes kezelni. A korábban leírt MBraille alkalmazás mellett még számos más szoftver létezik a látássérültek számára, mint például a képernyőfelolvasó-alkalmazások, nagyítók, vagy a síkírásos szöveget a telefon kamerájának segítségével felismerő és látássérült életkor alkalmazás.

Ezek jelentősége az, hogy néhány programmal egyetlen eszközön kiváltható számos más, időnként költséges berendezés, melyeket az előzőekben felsoroltunk. Az utóbbi években megjelentek a hírek az első Braille-tabletekről is, mint a University látássérült életkor Michigan kutatói által kifejlesztett szerkezet, [62] melyről mint e-book olvasóról is találni híreket, [63] vagy az osztrák fejlesztésű BLITAB, mely integrálja a hagyományos és a Braille-kijelzőt, valamint saját beszédszintetizátorral rendelkezik, mindezt elérhető tervezett dolláros áron.

látássérült életkor

Piaci forgalomba került azonban egy másik ígéretes eszköz, mely egy szemüveg szárára erősíthető többfunkciós, speciális kamera. Az OrCam nevű cég fejlesztette ki a MyEye elnevezésű segédeszközt későbbi fejlesztése a ban bemutatott MyEye2mely gyakorlatilag egy apró számítógép. Kamerája látássérült életkor érzékeli a környezetet, képes szövegeket felolvasni, mozgást követni, emberi arcokat és alakokat, színeket, sőt bankjegyeket felismerni, saját memóriával rendelkezik, melyben jelentős méretű, a felismerést segítő, bővíthető adatbázisok találhatóak, de ebben lehet tárolni például tárgyakról, a családról készült képeket, melyeket a készülék azonosítani tud.

Az eszköznek hangszóróval rendelkezik, mely hallhatóvá teszi a beolvasott információt. Az aktiválása érintéssel és rámutatással történik, tehát nem szkenneli és olvassa fel folyamatosan a személy körül lévő vizuális ingerek sokaságát, csak a kiválasztott információt dolgozza fel.

A kérdőívek feldolgozását végezte és az összefoglalót készítette: Veress Éva Ilona

Az eszköz jelentős segítséget jelenthet a látássérülteknek az önálló életvitelben, hiszen így egyedül is hozzáférhetnek azokhoz a szöveges információkhoz, melyekhez korábban külső segítségre volt szükségük, mint például a megvásárolni kívánt termék neve és összetevőinek listája vagy akár egy étlap tartalma.

Számos nyelven, köztük látássérült életkor is tud a készülék, melynek talán egyetlen hátránya, hogy jelenlegi ára euró, hazánkban 1,6 millió forintos kereskedelmi áron érhető el.

A kutatók vizsgálták már a látássérültek agyi és perceptuális fejlődését, a nyelvfejlődés jellegzetességeit, viselkedésüket, képzeletüket, és még hosszan sorolhatóak a különféle szempontok. A látássérültek olvasási szokásaival látássérült életkor eleddig hazánkban igen kevesen foglalkoztak. Az olvasással kapcsolatos tanulmányok többsége a fiatalabb generációt célozza: az olvasás fontossága, a Braille-olvasás hatása a látássérült életkor, illetve ide sorolható Szombati Zsigmondné írása, mely felső tagozatos általános iskolás látássérült fiatalok olvasási szokásait térképezi fel a használt technika tükrében.

Az első professzionális országos vizsgálatot a témában ben végezte a Központi Statisztikai Hivatal, az eredmények három évvel később láttak napvilágot.

Az as évek második felében, illetve az es évek elején több kutatást végeztek a társadalom egy-egy rétegének olvasási szokásai megismerése céljából, majd arról a jövőképről, hogyan lehetne javítani rajta ezt követő időszakban is megannyi, valamilyen szűkebb témára fókuszáló olvasásszociológiai feltárást folytatták. Munkájában legtöbbször az ben Mándi Péter vezetésével elvégzett felmérés, valamint az ban, —ban, valamint ben az OSZK—KMK keretein belül a szerző által vezetett kutatások adatait idézve ismerteti látássérült életkor magyarországi felnőtt lakosság olvasási, könyvvásárlási és könyvtárhasználati szokásait érintő tendenciákat.

Az idézett felmérések kiválasztásának egyik szempontja az összehasonlíthatóság volt, melyet a vizsgálatok során használt kérdések azonossága, vagy csak minimális eltérése biztosította.

Az én könyvtáram távollátás mod viselő, kiemelt projekt egy az Európai Unió által finanszírozott, Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek elnevezésű pályázat keretében valósult meg. A projekt kapcsán lehetőség nyílt egy országos, reprezentatív felmérés lefolytatására, mely a 18 éven felüli lakosság olvasási, könyvtárhasználati és információkeresési szokásait mérte fel hazánkban őszén.

A felhasznált kérdőív megalkotása során, melynek megfogalmazásában a szerző kulcsszerepet vállalt, nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek, ugyanakkor szükségszerűen bekerültek olyan új kérdések is, melyek eredményei a jövőbeni kutatások során megismételve válnak igazán informatívvá.

Az főt érintő lekérdezés kitért a demográfiai-társadalmi változókra, a médiahasználat, internetezési szokások, televíziónézés kérdéskörére, a könyvtárhasználati szokásokra, a könyvtár- és könyvtároskép, könyvtári funkciók, a könyvtár társadalmi szerepeinek értelmezésére, valamint az olvasási szokásokról, a könyvvásárlásról és a házi könyvtár témájáról is kérdezett.

Intézményi ellátás

A kérdőíves felmérésre 95 fő 18 év feletti látássérült válaszolt. Tanulmányában az életkor, az iskolai végzettség és a látássérülés fokát veti össze az olvasás formátumával, a kedvelt műfajokkal, valamint a könyv beszerzésének módjával.

Az így létrehozott kilenc táblázatot értékeli ki munkájában, majd a kedvenc írók és a kedvelt olvasmányok listáját értékeli.