Látás-helyreállító mátrix


Access Testkezelések

Agyukkal látó egerek hozhatják el a Mátrix világát Egy magyar kutatócsoport messze túllép a retinaimplantátumok lehetőségein: egyenesen az agyat veszik rá arra, hogy lásson. Rózsa Balázzsal, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ERC-nyertes csoportvezető kutatójával beszélgettünk fényérzékeny idegsejtekről, optogenetikai forradalomról és az agyra nyitott ablakról, mely egyszer a vakoknak is visszaadhatja a látás élményét.

Lesznek itt mutánsok, kegyetlenül kihasznált vírusok, hanggal vezérelt lézerek — és akkor még nem is említettem, hogy a tét kétmillió euró volt, amelynek elnyerése most lehetővé teszi, hogy minden eddiginél jobban belelássunk a világító agyú állatok gondolataiba.

a fej elfordításakor a látás romlik

A látványtól a látásélményig Ahhoz, hogy megértsük, min is dolgozik gőzerővel a friss ERC-nyertes kutatócsoport, fontos, hogy képet kapjunk a látás folyamatáról. Szemünk egy fényképezőgép objektívjéhez hasonlóan az elénk táruló látás-helyreállító mátrix fordított képét vetíti retinánkra, ahol különféle fényérzékeny sejtek készítenek a fotonokból elektromos jeleket.

Eddig egyszerű lenne a képlet, azonban már a retinában elkezdődik a jelek feldolgozása, és az emberi látóidegen mai tudásunk szerint legalább 19 különféle csatornán áramlanak adatok az agy felé — egyebek mellett külön csatornán utaznak a színek, a kontrasztinformációk, és már itt megtörténik bizonyos fokú mozgásfelismerés is.

A helyzet pedig csak bonyolódik, ahogy az információ az agy gigantikus kapcsolóközpontján, a talamuszon keresztül végül eléri a látókérget, ahol megszületik maga a látásélmény. Arról, hogy mi is folyhat egyáltalán a látókéreg bonyolult idegsejthálózatában, elsőként egy kicsi hal jóvoltából tudhattunk meg többet. A kis halacska egy teljesen átlátszó bőrű és koponyájú változatának agyában vizsgálták az egyes idegsejtek működését.

Látás helyreállító masszázsszemüvegek vélemények

Az eredmény — melyet a későbbiekben bemutatott optogenetikai módszer tett elérhetővé — egy film volt, mely bepillantást nyújtott a zebrahal 80 agysejtjének egyidejű működésébe. A képen a zebrahal agyát láthatjuk felülnézetben, jobboldalt a meglehetősen kicsi előaggyal. Látható, hogy ezen az agyterületen akkor is állandó az aktivitás, amikor egyébként nem történik semmi a hal környezetében.

A bal felső sarokban azt a mintázatot láthatjuk, amelyet a zebrahal szeme elé vetítettek. Amikor állnak a csíkok, a hal úgy érzi, nem történik semmi látás-helyreállító mátrix ilyenkor nyugalomban van. Amikor a csíkok mozognak, a hal úgy észleli, hogy sodródik a vízben, amire mozgással reagál. Forrás: Vladimirov, N. Light-sheet functional imaging in behaving zebrafish.

javítja a férfiak látását

Nature Methods, doi Ahogy a zebrahalak, majd később egerek és egyéb kísérleti állatok agyát vizsgálták hasonló módszerekkel, világossá vált, hogy az agy számos területének igen jelentős a nyugalmi aktivitása, vagyis annak ellenére, hogy nem érkezik érzékeinktől semmilyen jelentősebb ingerület, idegsejtek különféle csoportjai térben és időben összehangolt aktivitást mutatnak.

Ha ismernénk ezt a nyelvet, ezt használva talán közvetlenül is be tudnánk táplálni az információkat az agyba — és így el is jutunk a Mátrix világához.

Látás-helyreállító csontkovács

De hogyan kezdjük az ismerkedést egy ilyen merőben új nyelvvel? A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megközelítés, ha először meghallgatjuk, hogyan fejezik ki magukat a nyelv használói minél egyszerűbb helyzetekben, utánozzuk őket, majd izgatottan várjuk a reakciót. Rózsa Balázs kutatócsoportja is pontosan ezt teszi, bár kísérleteikhez némiképp nyakatekertebb eszközökre és jóval több egérre van szükségük, mint egy gyakorló nyelvész-antropológusnak.

Rózsa Balázs Fotó: mta. Korábban a kutatók legfontosabb közvetlen mérési módszere abból állt, hogy elektródákat dugtak az agyszövetbe, és ezekkel próbálták minél pontosabban megmérni, illetve látás-helyreállító mátrix egyes idegsejtek aktivitását. Ezekkel a Arról, hogy mire képesek ma ezek az agyi elektródák, itt olvashatunk részletesebben.

1 Replies to “Látás helyreállítása valóság”

Ismert és a kutatók körében bevett eszköz az agy működésének vizsgálatára az fMRI, ez azonban csak nagyobb agyterületek aktivitását képes kimutatni, látás-helyreállító mátrix legalább ezerszer gyengébb annál, mint ami egyes idegsejtek vizsgálatára alkalmas lehetne.

A forradalmi áttörést a genetika és a mikroszkópia utóbbi évtizedének eredményei nyomán született tudomány, az Az optogenetikai látás-helyreállító mátrix technikai alapjait korábbi cikkünk részletezi, melyet ide kattintva olvashatunk. Más fehérjék ennek a fordítottját tudják: ha megfelelő színű fénnyel világítják meg őket, egy csatornát nyitnak a sejtmembránon, így megváltoztatják egyes ionok sejtbeli koncentrációját. Nevezetesen: Be kell juttatni valahogy a sejtekbe tehát legalább kétféle fehérjét, egyet a méréshez, egyet pedig a fénnyel történő aktivációhoz.

Meg kell oldani, hogy kísérleti alanyunk agyát éber állapotban tudjuk vizsgálni, illetve fénnyel aktiválni, miközben alanyunk különféle tevékenységeket végez. Ki kell találni, mik azok a bizonyos egyszerű helyzetek, amelyekben e bonyolult agyi nyelv kódját először vizsgálni szeretnénk.

Jótékony fertőzés, mutáns egerek

Jöhet a Mátrix. Jótékony fertőzés, mutáns egerek Kezdjük az első ponttal.

mi edzi a látást

A biológia ismerői pontosan tudják, hogy idegen fehérjék sejtekbe juttatására a vírusoknál keresve sem találhatunk jobb jelöltet. Igaz, a vírusok önzők, és leginkább azt szeretnék, ha a fertőzött sejt csak az ő fehérjéik gyártásával foglalkozna, és ebbe a sejt végül jobbára bele is pusztul. Ha azonban egy vírusnak csak a fehérjeburkát használják arra, hogy meghatározott fehérjék génjeit injektálja a sejtbe, azzal ügyesen módosítani látás-helyreállító mátrix a sejt működését.

Ráadásul, mivel ezek a vírusok nem szaporodnak, a beadott mennyiséggel pontosan lehet szabályozni, hogy mely sejteket szeretnénk módosítani. Így lehet elérni, hogy egy kísérleti alany agyának csak bizonyos, jól meghatározott területe legyen fénnyel aktiválható, illetve alkalmas a fénykibocsátásra. Rózsa Balázséknál a kísérleti alanyok egerek, de külföldi kutatócsoportok már készítik elő a majmokon látás-helyreállító mátrix kísérleteket is.

Sőt, folyamatban vannak az első engedélyek speciális vírustechnológiákra, amelyekkel már korlátozottan ugyan, de az emberi alkalmazást is el lehet indítani. Nemzetközi szinten Roska Botond svájci kutatócsoportja jár legelöl a látás helyreállításához szükséges genetikai technológia fejlesztésében. A kísérleti egereknél némileg egyszerűbb a dolog — elő lehet állítani ugyanis olyan genetikailag módosított állatokat, amelyek agysejtjei eleve tartalmazzák ezeket a fehérjéket.

Ez az irány azonban az emberi gyógyászatban nyilvánvalóan vagyis inkább: feltehetően nem alkalmazható a későbbiekben. Ablak az agyra A következő nagy kérdés: hogyan juttatjuk be a fényt az agyba, és hogyan nézünk bele mikroszkóppal.

Nos, szerencsére nem lesz szükség a Mátrix brutális hotdogsütőjére, csak egy kicsiny üvegablakra a koponyán, a megfelelő agyterület felett. Nincsenek elektródák, drótok, bonyolult elvezetések, mindössze egy kis ablak a kísérleti állat koponyáján. A kísérleti egerek fejét rögzítik az optikai mérések alatt, azonban lábaik szabadon mozoghatnak, szemük pedig monitorokat lát, melyre a kutatók különféle mozgóképeket vetítenek.

látás a bal szemben

Így hozzák létre a kutatók az egerek körül azt a virtuális labirintust, amelyben az egér bolyonghat. Pozícióját, helyváltoztatásának irányát látás-helyreállító mátrix sebességét a lába mozgása alapján határozza meg a kísérleti berendezés, és ennek megfelelően változik a köré vetített környezet is. Az egér így valóban úgy érzi, hogy egy labirintusban bolyong, agyának idegsejthálózataiban pedig a látottaknak megfelelő aktivitási mintázat alakul ki. Ezt vizsgálják a kutatók a látókéreg felett létrehozott üvegablakon keresztül egy lézerrendszerrel összekötött mikroszkóppal — az idegsejtekbe korábban bejuttatott, fénykibocsátásra képes fehérjék révén.

A videón látható kísérleti látás-helyreállító mátrix az gyakoroljon szemkezelést látás-helyreállító mátrix egymás után különböző célalakzatokat keres egy monitoron elé vetített labirintusban. A kutatók mérik az egér mozgását, és ennek megfelelően módosítják az elé vetített virtuális teret.

Hogyan lehet helyreállítani a látást és hogyan lehet megszabadulni a szemüvegtől

Így össze tudják kötni a szembe érkező képet az agyban megjelenő idegi aktivitásmintázatokkal. Forrás: Rózsa Balázs Az egeret jutalmazással és büntetéssel megtanítják, hogy bizonyos területeket érdemes elkerülni, másokat pedig érdemes felkeresni.

receptek a látáshoz

Ha már magabiztosan jár és keresgél a monitorokon elé vetített labirintusban, a lézerrendszerrel összekötött mikroszkóppal mérni kezdik idegsejtjei aktivitását a látókéreg meghatározott részén. Megzabolázott agymozgások, hanggal vezérelt lézerek Sajnos nem elég egy szupermikroszkóppal belenézni az agyba, hogy leolvassuk az idegsejthálózat aktivitási mintáit — az élő, működő agy ugyanis, hiába rögzítik látás-helyreállító mátrix koponyát, mozog.

No, nem túlságosan, de ahhoz éppen eléggé, hogy ahol egy tizedmásodperccel korábban egy idegsejt nyúlványa volt, ott a következő pillanatban ne legyen semmi. Rózsa Balázs kutatócsoportjának egyik nagy eredménye, hogy olyan hanggal vezérelt lézerrendszert erre utal az akusztiko-optikus elnevezés készítettek, mely látás-helyreállító mátrix egy idegsejthálózat különböző elemeit — sejtnyúlványokat, meghatározott térrészeket — letapogatni, valamint korrigálni az agy fent említett apró elmozdulásait.

Ezekkel a módszerekkel elérhető, hogy a mikroszkóp valóban az idegsejthálózat viselkedését kövesse, és ne kerüljenek az adatok közé olyan hamis értékek, melyek olyankor jelentkeznek, ha a minta két mérés között elmozdul. A bal oldali ábrán látható az idegsejtek nyúlványairól készült eredeti videó — a lézer végigpásztázta a nyúlványokat, és a feldolgozóprogram egy síkba, egymás mellé rakta a kapott képeket.

A középső és a jobb oldali ábra a kutatócsoport által fejlesztett kétféle mozgáskorrekciós algoritmus eredményét mutatja. Forrás: Rózsa Balázs Mindeddig nem sok szót ejtettünk arról a nyilvánvaló tényről, hogy az agy háromdimenziós objektum. Ez komoly gondokat is okozhatna látás-helyreállító mátrix megfigyelésben, azonban szerencsére a kísérletekben megjelenő fényjelek, illetve a speciális gerjesztő fény, az ún.

Ráadásul tehetik mindezt nagy térfogati tartományokban, hiszen Testedzés rövidlátás alakul ki Balázsék látás-helyreállító mátrix, hogy ha egy háromdimenziós objektumról háromdimenziós képet szeretnének kapni, egyáltalán nem kell foglalkozniuk a hagyományos optikai rendszerek tervezésének egyik igen lényeges korlátjával: a kép síkra korrigálásával.

Ez az elv biztosítja például a fényképezőgépeknél, hogy a kép ne csak középen, hanem saroktól sarokig éles legyen. Így olyan mikroszkópot is terveznek készíteni, mely a korábbiaknál jóval nagyobb térfogatdarabot tud leképezni, és a későbbiekben akár az emberi látókéreg vizsgálatára is alkalmas lehet.

szürkehályog eltávolítás - javítja a látást

Ezekre a törekvéseke nemrég egy magyar fejlesztési pályázatot is benyújtottak, és terveik között van egy újabb jelentős kollaboráció elindítása Magyarországon, hogy a technológiát mielőbb az emberi gyógyászat és terápia területén tudják hasznosítani.

Mit látsz, vakegér? Ha egerünk eleget bolyongott a labirintusban, következhet a kísérlet második, még izgalmasabb része.

Agyukkal látó egerek hozhatják el a Mátrix világát Egy magyar kutatócsoport messze túllép a retinaimplantátumok lehetőségein: egyenesen az agyat veszik rá arra, hogy lásson. Lesznek itt mutánsok, kegyetlenül kihasznált vírusok, hanggal vezérelt lézerek — és akkor még nem is említettem, hogy a tét kétmillió euró volt, amelynek elnyerése most lehetővé teszi, hogy minden eddiginél jobban belelássunk a világító agyú állatok gondolataiba.

A kutatók fokozatosan lesötétítik a monitorokat, ezzel párhuzamosan pedig elkezdik a látókéreg eddig megfigyelt idegsejtjeit a felvett adatokkal aktiválni.

Az eredmény döbbenetes: az egér meg tud tanulni ebben a kétszeresen virtuális labirintusban is tájékozódni! Nagyszerű, de mi a helyzet, ha egy másik egér látásélményét próbáljuk kísérleti alanyunk agyába vetíteni?

Csontkovácskezelés

Hiszen végső soron valami ilyesmi lenne a cél: rábírni az agyat olyan információ befogadására, ami nem saját magától származik. Szerencsére itt maga az agy siet a segítségünkre.

Már az es években bebizonyították, hogy egy, az agyszövetben elhelyezett megfelelő elektróda segítségével az agy képes megtanulni egy robotkar mozgatását, ma pedig már valóban használható, ilyen elven működő emberi művégtagok is léteznek.

Jöhet a Mátrix — de mikor?

Рубрика: David huebel szem agy látás letöltése

Amikor az egértől az emberig vezető hosszú útról kérdeztem, Rózsa Balázs többször is megjegyezte, hogy jelen projektjüknek még nem célja konkrét gyógyítási eljárások kifejlesztése, alapkutatásról van szó. Mindazonáltal szívesen mesélt a továbblépés lehetőségeiről. Az egyszerű mintázatok, kontrasztok, sarkok felismerésén vagyis a labirintuskísérleten egyelőre nem lépnének túl, viszont szívesen megpróbálkoznának fejlettebb agyú emlősök, például vadászgörények vizsgálatával.

Ezeknek a kísérleteknek a nyomán elképzelhető, hogy valamiféle egyszerű látásélményt visszaadhatnának olyan vak embereknek, akiknek nem az agykérgük sérülése okozta a vakságát.

Látás visszaállítás

A gondot az okozza, hogy épp a jelenlegi módszer jellege miatt ez szigorú helyhez kötöttséget jelentene — egy mikroszkóp belsejében rögzített fejjel, kicsiny ablakkal a koponyán.

Más kutatócsoportok foglalkoznak mobil, koponyán belül elhelyezhető implantátumok fejlesztésével, melyek elképzelhető, hogy hamarabb adnak használható, minimális térérzékelést biztosító eredményeket.

Ha visszagondolunk a bárhova beszúrt elektróda esetére és az agy hihetetlen rugalmasságára, Rózsa Balázsék módszere egy egészen meglepő és ígéretes lehetőséget is felcsillant. Most azonban térjünk vissza a realitások talajára, és zárásként ejtsünk pár szót arról, mivel érdemelte ki Rózsa Balázsék ERC-projektje a kiemelt státuszt.

Univerzális eszköz az agykutatásban A hozzávetőleg egy évtizede zajló optogenetikai forradalom nagyjából mostanra látás-helyreállító mátrix el arra a szintre, hogy a kutatók képesek legyenek nagy idegsejthálózatok sejtszintű vizsgálatára élő szövetben. Rózsa Balázsék projektje lényegében ehhez ad egy új eszközt, amely egy teljesen látás-helyreállító mátrix mikroszkópkonstrukció, mely kihasználja a 3D leképezés lehetőségeit nagyságrendekkel növeli az aktiválható és mérhető sejtek számát — a hagyományos módszerekkel sejtről volt szó, most látás-helyreállító mátrix a szám akár félmillió is lehet másodpercenként szintén nagyságrendekkel növeli a vizsgálható térfogatot — a jelenlegi konstrukció alkalmas 4×4×1 mm-esnél is nagyobb térrészek nagy feloldású vizsgálatára képes optikailag és algoritmikusan kompenzálni az élő szövet belső mozgásait nagyságrendekkel növeli a mérési sebességet — a korábban említett zebrahalas kísérletnél fél másodperces időközönként készültek felvételek, a magyar kutatócsoport rendszere pedig képes a videó képsebességét tartani.

Egy ilyen lézerrendszerrel összekötött 3D mikroszkóp rengeteg agykutatási projektben kaphat központi szerepet, így nem véletlen, hogy kiemelt helyet foglal el az ERC által támogatott projektek között. A projekt létrejöttéhez és sikeréhez szükséges több nemzetközi együttműködés közül kiemelendő a Roska Botond és Hillier Dániel svájci kutatókkal sok éve sikeresen folyó közös munka.