Részleges vakság. Minden vak visszakaphatja a szeme világát? - A vakság okai és kezelése


\

A retinitis pigmentosa betegségcsoport mintegy genetikai elváltozást takar, az összes látásvesztés nagyjából százalékáért felelős. A génterápiák megjelenése előtt az ebben szenvedők gyakorlatilag tehetetlenül fogadták, hogy lassan elvesztik a látásukat — most azonban felcsillant a remény, hogy a látásromlásuk legalább egy bizonyos mértékig, ha részleges vakság is teljesen, visszafordítható lesz.

Vakság tünetei és kezelése

Roska Botond neurobiológus húsz évvel ezelőtt vetette fel először, hogy génterápiával gyógyítani lehet a genetikai elváltozások miatt kialakuló teljes vakságot. Eredeti táblázat nézet mérete azonban még nem volt meg a technológiai háttér ehhez, nem is csoda, hogy a kutatót évekig nem vették komolyan.

Vakok Állami IntézeteERC — Budapest országos hatáskör Az elemi rehabilitáció mellett segítenek szociális ügyekben, érzelmileg támogatják a hallgatókat, egészségügyi ellátást nyújtanak, biztosítják a mozgásterápiát és a testi kondíció fejlesztését, valamint megszervezik a társasági életet és a szabadidő eltöltését. Média[ szerkesztés ] Az írást és az olvasást — többek között — a Braille-írás teszi lehetővé a vakok számára. Majdnem minden más, a vak emberek számára készült írásrendszer ezen alapul. Léteznek írógépek is ehhez az íráshoz — az elsőt Oskar Picht találta fel -ben. A számítógépek felszerelhetők Braille-kijelzőkkel és Braille-nyomtatókkal is.

A mára részletesen kidolgozott és a részleges vakság fejlődés révén lehetővé tett módszer első publikálása, óta figyelt fel a tudományos szakma is a génterápiás látásjavításra, most pedig ott tartunk, hogy hétfőn, az első klinikai kísérletből készült tanulmány publikálásával új tudomány született: a vizuális rehabilitáció, ami 13 éves munka eredménye. Kapcsolódó Részlegesen helyreállították egy vak beteg látását Ez az első lépés a vakság gyógyításának hosszú útján.

Ez nemcsak azért lehet így, mert a biológiánk látásközpontú, hanem azért is, mert az olyan eszközök nélkül, mint az okostelefon és a laptop, nagyon sokan még dolgozni sem tudnának. Úgymond egy videóval kezdődik, amit a szemünk, vagyis a szem hátulján található fényérzékeny réteg, a retina veszi fel.

látás 6 egység

Az agyunk nem lát, ez csak ezekből a videókból próbálja megjósolni a valóságot. A teljes vakság gyógyításához jelenleg négyféle különböző optogenetikai terápia létezik, ezek mindegyike a hamburger más és más rétegét érinti. Amiről a részleges vakság szól jelenleg, az a ganglionsejteket érinti, de lehet terápiát alkalmazni a csapokra, a bipoláris sejtekre és az amakrin sejtekre is.

látásromlás érrendszeri betegségek esetén

A retinitis pigmentosa esetében általában a hamburgernek nincs teteje, azaz nincs fényérzékelés egyáltalán nincs, vagy csak nagyon minimálisan. Az utóbbi volt a helyzet a tanulmányban bemutatott férfinél: az 58 éves alany teljesen vak volt, csak az alapvető fényérzékelése maradt meg, azaz nagyjából tudta, honnan jön a fény, de ezen kívül semmit nem látott.

Óriási áttörés: részlegesen helyreállították egy vak beteg látását

Számára a ganglionsejteket érintő terápiát alkalmaztak, azaz egyszeri injekciót kapott az egyik szemébe, amelyben úgynevezett adeno-asszociált vírusok vitték a megfelelő helyre azt a gént, ami egy különleges fehérje kódolásáért felelős.

A csatornarodopszin vagy channelrhodopszin olyan fehérje, amely borostyánszínű fényt érzékel, ez biztonságosabb a retinasejtek számára, mint a toxikus kék fény. Az adeno-asszociált vírusoknak csak a nevük hasonlít a koronavírus-vakcinák némelyikében is használt adenovírusokra, valójában egy azoknál ötször kisebb, 20 nanométeres átmérőjű vírusokról van szó, amelyek magukban képtelenek a szaporodásra és a fertőzésre is, csak a postás szerepét töltik be az injekcióban.

a szemmozgás szerepe a látásban

A kísérleti alany megkapta a vakcinát, majd otthon négy és fél hónapos tanulási idő következett: meg kellett ugyanis ismernie azt a szerkezetet, amit a génterápia után használnia kellett. A férfi több mint négy hónapig tanulta a szemüveg és a hozzá tartozó apró, zsebben hordható számítógép működését, majd amikor az utcán sétálva képes volt kivenni a gyalogátkelő felfestését, ez után kezdődtek el a kísérletek.

  1. Szabó Emese
  2. Ezzel a szürke hályog a világon a leggyakoribb vaksági ok.
  3. Minden vak visszakaphatja a szeme világát? - A vakság okai és kezelése
  4. A vakság ellen harcoló magyar kutató soha annyi pénzt nem gyűjtött kutatásra, mint a koronavírus idején Az optogenetika során a sejteket genetikailag úgy módosítják, hogy azok fényérzékeny fehérjéket, úgynevezett channelrhodopszinokat termeljenek.

Credit: Sahel, et al. Fontos érteni, hogy ez nem ugyanaz a módszer, mint amit a saját szemünk használ.

Mivel a férfi fokozatosan veszítette el a látását, vissza tudta idézni, milyen egy zebra felfestése, de a szemének és az agyának meg részleges vakság értenie az új szignálokat. A kísérletek során a férfinak először egy jegyzetfüzetet, majd egy kis dobozt, végül egy szinte teljesen átlátszó objektumot mutattak.

veleszületett hyperopia oka

A szemüveg segítségével sikerült látnia mindhármat, sőt amikor két poharat mutattak neki, meg tudta állapítani azt is, hogy egymáshoz viszonyítva hol helyezkednek el az asztalon. A látás nem színes, hanem fekete-fehér ilyenkor, és számít az adott objektum nagysága és kontrasztja is.

A vakság leggyakoribb okai

Mivel biztonsági okokból csak egy szemet kezeltek a génterápiával, minél kevésbé akarták belekeverni a kutatók a három dimenziót belekeverni a kísérletbe, hiszen a térérzékeléshez szükség van mindkét szemre.

Egytől százas skálán azt mondanám, hogy ez egy tízes szintű látásjavulás, de ez csak az első lépés — mondta a kutató. Fontos, hogy a vizuális kéreg is aktivitást mutatott a kísérleti alanynál, ebből az aktivitásból pedig számításokkal ugyanazt a képet tudták visszafejteni a szakértők, mint amit az alany látott. Ennek azonban hátránya is van: a felső bucihoz közeledve fokozatosan kevesebb emberre lesz megfelelő az adott terápia.

áfonyaszirup a látáshoz

A ganglionsejtes terápia ugyanis nem tesz különbséget a vakságot okozó genetikai mutációk között, a többi viszont már egyre inkább. Az első kísérleti alany látása valószínűleg még javul majd, a többi között abban kell még fejlődni, hogy minél kevesebb időre legyen szüksége a tárgyak felismeréséhez.

Egy egészséges látással rendelkező ember szeme és agya ezt valós időben végzi, de a férfinek jelenleg még időre van hozzá szüksége.

testmozgás lézeres látáskorrekció után

Szükség lehet még a ganglionsejtekre vetített videó módosítására a legjobb eredmény érdekében, és arra is, hogy a másik három terápiát eljuttassák az emberi kísérletekig. Ha pedig sikerülne a látható fényen túl jutni, és például infravörös fényt használni a borostyánszínű helyett, a pácienscsoport akár ezerszeresére is nőhetne, hiszen a nem teljes vakságot is képesek lennének gyógyítani.