Mik a szöcskék látásának jellemzői
Aktív része az egyrétegű hengerhámsejtekből álló hypodermis, amely a sejtnélküli kutikulát termeli. A hypodermis alatt a bazális membrán található. A testfelületen kívül kutikula borítja az előbél, utóbél, tracheák, a nagyobb mirigyek kivezető csöveinek és az ivarvezeték egyes szakaszainak belső felületeit.
A kutikula 3 fő rétegre tagolódik: Epikutikula, ami a rendkívül ellenálló kutikulin lemezből, cementrétegből és viaszrétegből áll.
Szöcske látása és hallása
Rostos szerkezetű exokutikula, az előzőnél lazább szerkezetű endokutikula, amely rostos szerkezetű mezokutikulából és amorf szubkutikulából áll. A hypodermisben speciális sejtek találhatók: ínsejtek tonocyta mik a szöcskék látásának jellemzői, amelyek az izmok és a kutikula kapcsolatát biztosítják, szőrképző trichogen sejtek, amelyekből érzékszőrök jönnek létre, tormogén sejtek az érzékszőrök környezetének kialakításában játszanak szerepet, dermális mirigysejtek: a cementréteget alakítják ki önociták: lipideket szintetizálnak, így a viaszréteget képezik.
A kitin polimerizált amino-poliszacharid. A kutikula további alkotórészei: struktúrfehérjék, katekolaminok, lipidek és színanyagok. A kitin molekula elágazás nélküli. A kitin molekulák intramolekuláris H-kötésekkel mikrofibrillumokba rendeződnek. Az eltérően festődő exo- és mezokutikula réteges szerkezetű, ahol az egyes rétegeknek egymástól kissé elforduló rostfutási irányuk van.
Ez teszi a kutikulát rendkívül szívóssá és a különböző mechanikai igénybevételekkel szemben ellenállóvá. A kutikula tágulási képessége azonban korlátozott, ezért a gyorsan növő lárváknak azt időről időre le kell vedleniük.
A vedlés lépései: 1. A hipodermis osztódik; 2. A régi kutikula elválik a hypodermistől.
Az egzuviális térbe a hipodermisz enzimekben gazdag vedlési gélt választ ki; 3. Új kutikulin lemezmembrán-részek jönnek létre, és alatta kutikulin-polimeráz enzimben gazdag membrán részek jönnek létre kutikulin szekréció ; 4.
A vedlési gélben a régi kutikula részleges bontásával és visszaszívódásával kerül sor az új prokutikula kiépítésére prokutikula szekréció ; 5. Bizonyos kutikuláris szervek kiépülése korábban kezdődik a többinél pl. Az új prokutikula kiépülését követően a régi kutikula eldobásra kerül ecdysis ; 7.
Ezt követi az új prokutikula strukturálódása és kiterjedése fibrillogenezis ; 8. A kutikulába festékanyagok épülnek, ezután kialakul a kutikulára jellemző végleges szerkezet és színezet.
A színezet részben kémiai, részben a kutikula struktúrája miatt fizikai eredetű visszaverődő fénysugarak interferenciája. Izomrendszer[ szerkesztés ] Sima és harántcsíkolt izmokat találunk, amelyek nyalábjait általában az ínsejtek rögzítik a külső vázhoz. Az izomműködés élettana igen hasonló a gerincesekéhez. Az izomműködés során létrejövő hőmennyiség szerepet játszik a rovarok hőszabályozásában. Légzőszervek[ szerkesztés ] A rovarok légzőberendezése légcsőrendszer tracheák.
A tracheák a légzőnyílásokból stigmák indulnak, majd a testben gazdagon elágazva minden szervet behálóznak. A légcsövek falát belülről kutikula borítja és a spirális léc erősíti. Ez biztosítja a csövek alaktartását. A légzőnyílásnál lévő szőrök, serték, szűrő és zárszerkezet együttesen gátolják meg a szennyeződés és a víz bejutását.
A tracheák légzsákokká szélesednek. A levegő mozgását a csövekben az izmok összehúzódása kilégzés és elernyedése belégzés biztosítja. A kis testméret igen hatékony gázcserét tesz lehetővé. A légcsövek egyre vékonyabb ágai tracheola behálózzák az egész testet és a terminális sejtekben, ahol a tényleges gázcsere történik — vakon végződnek. Tehát a légzési gázokat a rovarok esetében nem a testfolyadék itt: vérnyirok alakos elemei szállítják. A vízben élő rovarok egy része a felszínre emelkedik légzéskor, más részük a test mikroszőrzetén vagy a szárnyfedő alatt csíborok a felszínről visz le magának levegőt.
Mások vízi növények levegőtároló alapszövetéből aerenchima nyernek oxigént. Tracheakopoltyú elsősorban vízi lárváknál látható. Ezek a tor vagy a potroh nyúlványai, amelyek felületén történik a gázcsere. A szitakötő lárváknak végbéli helyzetű tracheakopoltyúja van.
A nyílt rendszerben vérnyirok haemolympha kering. A keringés fenntartója, központi szerve a szívcső, amely a potroh hátoldalán futva a toron át az ún. A szívcsövet legyezőizmok mozgatják.
Mik a szöcskék látásának jellemzői, Mit jelent a 30 látás
Összehúzódásuk tágítja a szívcső üregét, megnyitva a kamrák nyílásait ostium. Ilyenkor a keletkező látomás Timiryazevskaya-ról hatásra a potrohi vérnyirok a szívcsőbe áramlik. A szívcső saját izomzatának összehúzódása zárja a kamrai nyílásokat és a vérnyirkot a fejtok felé pumpálja. A vér alakos elemeinek egyike sem sem alkalmas légzési gázok szállítására lásd: Légzőszervek. Emésztőszervek[ szerkesztés ] Az emésztőcsatorna a szájnyílástól a végbélnyílásig tart.
Első szakasza a szájnyílással kezdődő előbél, amely a szájüregbe nyílik. Ide torkollanak a nyálmirigyek kivezetőcsövei. A rágó mirigye glandula mandibularis nyál termelésén kívül feromont is termelhet pl. Az állkapocs mirigye gl. Az alsó ajak mirigye gl.
Navigációs menü
Ez termeli az emésztő enzimeket amiláz, lipázok, proteázok. Gubót képző fajoknál a selyem termelését szintén a gl. A szájüregből nyílik a garat, amely a nyelőcsőben majd a begyben ingluvies folytatódik. A begyben nincs emésztőnedv termelés, azonban a nyál emésztőenzimei miatt előemésztés itt is folyik. Az előbél utolsó tagja, ha van, a rágógyomor proventriculus. A rágógyomor belső felületén fogak, redők találhatók, amelyek a táplálék darabolásában játszanak szerepet.
A táplálék a rágógyomorból visszajuthat a begybe. A középbél mesenteron termeli az emésztő enzimeket mirigysejtek mik a szöcskék látásának jellemzői a felszívás helyszíne microvilli. A rágógyomor és apró betűs látomás középbél határán ered a vakbél coecumamelynek a középbélhez hasonló funkciói vannak.
A proventriculus határától a legtöbb rovarban folyékony táplálékot fogyasztók kivételével egy henger alakú, főként kitinszálakból felépített hártya, a peritrofikus membrán húzódik végig.
Ennek szűrő és az endodermális hámot védő funkciója ismert. A peritrofikus membrán folyamatosan képződik, a béltartalommal együtt halad és az ürülékkel együtt távozik. Az utóbél a cellulózemésztés helye, így növényevőkben igen hosszú. A rovarok szimbionta baktériumok segítségével bontják a cellulózt.
Szöcske látása és hallása
A közép- és utóbél határán nyílnak a Malpighi-edények. A bélcsatorna utolsó része a végbél rectum. A víz és bizonyos ionok visszaszívása itt történik, amelyet gyakran a bélüregbe nyomuló kiegyénült szerv, a rektális szemölcs végez.
Itt kell megemlíteni a zsírtesteket corpus adiposum is, amelyek a rovarok szervezetében az intermedier anyagcsere központjai. Lebenyek, szalagok formájában szinte az egész testet betölthetik.
A zsírtestek legjellemzőbb sejttípusa lipideket, glikogént és fehérjéket szintetizál és raktároz, szükség esetén mobilizál. Kiválasztószervek[ szerkesztés ] A kiválasztást a Malpighi-edények végzik. Az edények száma között változik. A katicabogaraknál csak egy párat, a házi méhnél at, néhány egyenesszárnyúnál akár at is találunk. A Malpighi-edények alapi részükön intenzív pinocitózissal speciális fagocitózis veszik fel a speciálisan módosult alaphártyán átszűrődő vérnyirok sejtektől és makromolekuláktól mentes frakcióját.
Az így felvett vezikulumok hólyagok ezután a sejtek apikális része felé mozognak és ott exocitózissal ürítik ki váladékukat az edények üregébe elsődleges szűrlet.
- A rossz látással járó szülés következménye
- A múzeum 94 éves mecénása – interjú Nagy Barnabással, Mi a szöcske látványa
- A szöcskének látása van. Gyenge látás orrszarvú
A Malpighi-edények proximális sejtjei szerves anyagokat és ionokat még visszaszívnak. A szekunder szűrlet az utóbélbe kerül, ahol a rektális szemölcs végzi el a további visszaszívási folyamatokat. A hím- és a női ivarszerv is páros, kétoldali. A hím ivarszerv részei:.
